Híreink

„Ez persze tovább rontja a magyar vállalkozók amúgy sem rózsás helyzetét. A Szolnok megyei látlelet ugyanolyan, mint az országos, a fuvarozó kisvállalkozások létszámának csökkenése folyamatos, erősítette meg Juhász József, a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége (FUVOSZ) megyei szervezetének vezetője is.
– A sofőrhiány, az üzemanyag árának változása és az emelkedő útdíj is nehezíti a fuvarozók helyzetét – számolt be róla Imre István János fiatal vállalkozó.
Ő a fuvarozás mellett gépszállítást, kamion- és autómentést is vállal. – Munka az most lenne, de nagy kérdés, mit tud bevállalni a szállítmányozó. Sok sofőr kiment külföldre. Nekem zömében fiatal gépkocsivezetőim vannak, de nem tehetem azt, mint régen, hogy a kezdőket csak rövidebb utakra küldöm, be kell őket dobni a mély vízbe.
Volt olyan sofőröm, akit betanítottunk, az élvonalba került, de Nyugat-Magyarországra költözött, és más munkát végez, amivel sokkal többet keres. Szívesen visszajönne, szeret vezetni, de kis belföldi cégként 350–400 ezer forintos fizetést nem tudunk adni belföldi fuvarozónak – fejtette ki a vállalkozó.
– Az is probléma, hogy gyakran változnak az üzemanyagárak, és ha meghatározok egy adott fuvardíjat, nem mondhatom két hónap múlva, hogy mégis többet kérek, mert közben drágult a benzin. Januártól megint emelik az egyébként is magas útdíjat, abban azért reménykedem, hogy ennek mértékében csak tudom emelni a fuvardíjat – bizakodott.
– A jelenlegi fuvardíjakon nem lehet kifizetődően működtetni a vállalkozásokat – mutatott rá Juhász József, a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége (FUVOSZ) megyei szervezetének vezetője. – Érdekképviseleti szervezetünk álláspontja szerint 15–20 százalékos mértékű díjemelés szükséges. Mi indokolja ezt?
– A jármű üzemeltetésénél legnagyobb tétel az üzemanyagár, amely folyamatosan emelkedik. A biztosítási díjak három-négyszeresére drágultak, a járműalkatrészek, plusz adminisztratív terhek és a munkabérek is jelentősen nőttek. Az útdíjak folyamatosan emelkednek. Az útdíjszedő szervezet vezetőjének a tájékoztatása szerint öt év alatt a 3,5 tonnánál nehezebb teherautók országosan 1010 milliárd forinttal járultak hozzá az úthálózat működtetéséhez. Ennek ellenére az utak fele teljes körű felújításra szorul, miközben komoly milliárdokat kaszál az állam a közlekedésen. Ez bizony a járműpark műszaki állapotára is rossz hatással van! – hívta fel rá a figyelmet.
Azt is elmondta, pontos jövedelmezőségi adatokat illetően hiányosak az érdekképviseleti szervezet információi, már csak azért is, mert a jogszabályváltozást követően sok vállalkozás lecserélte a nagy teherautókat több kicsire, 3,5 tonna össztömeg alattira. Számukra a jogszabály megszüntette a tevékenységi engedély kötelezettséget. A csere előnyei nyilvánvalóak: a sofőrjeik mentesülnek az 5 évenként ismétlődő GKI-vizsga alól, elégséges, ha úrvezetői jogosítvánnyal rendelkezik a gépkocsivezető. Egyszóval, kiesnek az érdekképviseleti szervezet látóköréből.
Megrendelői oldalról is tapasztalják azonban a gondokat, ami főként itt is a kisebb cégek életét nehezíti. Van, hogy visszajeleznek, adott időre nem tudnak egy-egy fuvart bevállalni, mert járműkapacitás lenne ugyan, de nincs, aki a teherautót vezesse, de megesik, hogy a megrendelő már csak a késedelmes szállítással szembesül.
Néhány éven belül tízezrek vonulnak majd nyugdíjba.
A fuvarozók nem a tervezett, évi 400 órás túlóra lehetőségében látják a megoldás kulcsát.
– A járművezetőket akár évi háromszáz óra túlmunkára is kötelezni, nagy veszélyt hordoz magában, ugyanis a kimerült sofőrök bármikor súlyos balesetet okozhatnak. A buszsofőrök, kamionsofőrök olyan munkakörökben dolgoznak, melyek fokozott egészségügyi kockázatot jelentenek, ezért a korábbi szabályozás szerint a munkavállalók korkedvezménnyel mehettek nyugdíjba. Ezt a lehetőséget 2012-ben eltörölte a kormány, így most rájuk is az általános nyugdíjkorhatár érvényes – érvelt Juhász József. – Ráadásul egyre öregszik a szakma, a 40-es és 50-es korosztály alkotja a csapat zömét. Égető a munkaerőhiány, ráadásul öt-tíz éven belül akár a sofőrök fele, több tízezren vonulhatnak nyugdíjba. Még mindig jelentős sofőrhiány van, annak ellenére, hogy már több ezer gépkocsivezetőt képeztek ki állami támogatással.
Forrás:http://www.automotor.hu/aktualis/soforhiannyal-kuzdenek-a-szallitmanyozo-cegek/
A magyar küldöttség határozott fellépése akadályozta meg az Európai Unión kívüli országok fuvarozói kvótáinak növelését a Nemzetközi Közlekedési Fórum (ITF) éves miniszteri csúcstalálkozóján 2019. május 23-án, Lipcsében. A testület a kérdést szakértői szintre utalta vissza, ahol a tagországok megegyezése esetén legkorábban egy év múlva születhet döntés.
Az OECD keretében működő, párizsi székhelyű ITF felel többek között a CEMT többoldalú árufuvarozói engedélyekkel kapcsolatos döntések meghozataláért is.
A csúcstalálkozó előtt a három meghatározó magyar fuvarozói érdekképviselet (FUVOSZ, MKFE, NiT Hungary) levélben kérte Dr.Palkovics László innovációs és technológiai minisztert, hogy Magyarország tegyen lépéseket a magyar fuvarozók érdekeinek érvényesítéséért.
A lipcsei zárt miniszteri ülésen a felszólalók többsége a liberalizálást támogatta. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium képviseletében Tóth Péter kiállt a magyar fuvarozók nemzetközi árufuvarozási piaci pozíciójának védelme mellett. A közlekedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár kijelentette, hogy
Magyarország nem támogatja a CEMT engedélyek mennyiségének növelését, mivel az az Európai Unión kívüli országok térnyerését eredményezné a belső piacon. Egy efféle lépés különösen annak fényében elfogadhatatlan, hogy a nyugat-európai országok protekcionista intézkedések bevezetésére készülnek a Mobilitási Csomagon és a kiküldetési irányelven keresztül.
Mivel a tagországok a CEMT engedélyekkel kapcsolatosan kizárólag egyhangúlag dönthetnek, így a magyar kiállással sikerült elérni, hogy az engedélyszámok
növekedéséhez vezető döntés most ne születhessen meg. A Közlekedési Miniszterek Tanácsa a kérdést szakértői szintre utalta vissza. A tagországok a következő egy évben próbálhatnak meg egyezségre jutni, az újabb döntéshozatal eredményes előkészítő tárgyalások esetén a 2020 májusában megrendezendő miniszteri csúcstalálkozón lehet esedékes.
Budapest-Lipcse, 2019. május 23.
Forrás: ITM sajtó alapján
A kétszintű ügyfélhitelesítés lényege, hogy az ügyfélnek – a már megszokott kártyaadatokon
(név, kártyaszám, lejárat, CVC/CVV kód) kívül – azt a megerősítő kódot is meg kell adnia,
amit a bank küld a kétszintű ügyfél azonosításra képes bankkártyához tartozó telefonszámra.
Az ügyfél ezzel a kóddal tudja végrehajtani a NÚSZ online felületein kezdeményezett elektronikus fizetést.
Fontos, hogy az ügyfelek azt a mobilszámot használják, amit a bankjuk is nyilvántart. Ellenkező esetben
nem fogják megkapni a banki megerősítő kódot tartalmazó sms-t, és nem fognak tudni vásárolni.
Az ügyfeleknek tehát érdemes egyeztetniük a bankjukkal a telefonszámukat és a bankkártyájukat illetően.
A kétszintű ügyfélazonosítás – ami mindössze pár másodpercet vesz igénybe – mindenki számára előnyös.
Jó a bankkártya tulajdonosoknak, mert így senki nem élhet vissza az adataikkal, a csalók nem károsíthatják meg
az ügyfeleket, és jó a szolgáltatónak is, mert elejét veheti a visszaélésgyanús pénzügyi műveleteknek és az
ilyen irányú ügyfélpanaszoknak.
Az Európai Bizottság 389/2018. számú rendeletének értelmében 2019. szeptember 14-ével a bankkártyával végzett online
tranzakciók esetében kötelező bevezetni a kétszintű ügyfélazonosítást az Európai Unió tagállamaiban.
Forrás:Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.

A Magyar Közút Nonprofit Zrt., mint az érintett közút kezelője, a 7. számú főút 17+4620 - 32+433 km szelvények közötti szakaszán - a főút Érdi, M6 22 jelű csomópont körforgalmú csomópontjától Martonvásár központjáig, a 6204-81108. jelű úti csomópontig terjedően - "7,5 t tehergépjárművel behajtani tilos" "kivéve célforgalom" jelzőtáblával jelzett korlátozást vezet be 2018. december 18. napjától.
A korlátozás alá kerülő útszakasz helyett a következő útvonalak használatát javasolják:
Elsősorban a gyorsforgalmi úthálózat használatát ajánlják az M7 - M0 - M6 autópályákon. Lehetőleg még az M6 autópálya és a 62. sz. főút, vagy a 6209. jelű Adony-Szabadegyháza közötti út használata az M7 autópálya felé.
Útvonal-tervezéskor kérik a fenti korlátozás figyelembe vételét.

A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. tájékoztatása szerint a HU-GO rendszeren belül elindították a környezetvédelmi kategória regisztráció és ellenőrzés fejlesztését célzó, átfogó programot, amely a külföldi és hazai ügyfelekre egyaránt vonatkozik.
A fejlesztés eredményeképpen a HU-GO rendszerhez csatlakozó ügyfelek a regisztráció során a tehergépjármű forgalmi engedélyében szereplő információkat is meg tudják adni, és forgalmi engedélyüket is feltölthetik az adatbázisba.
Az új típusú információk (gyártmány, gyártási év, alvázszám, forgalmi engedély) közlése egyelőre nem kötelező, az új funkcióval az ügyfelek most még csak ismerkedhetnek a HU-GO regisztrációs lapján.
A környezetvédelmi kategória-besorolás ellenőrzését az európai uniós szabályozás és a nemzetközi gyakorlat szellemében a hazai jogszabályok is előírják. Az ügyfeleknek megfelelő türelmi időt és felkészülési lehetőséget biztosítva, a fejlesztéssel a NÚSZ Zrt. ebben ad támogatást a hatóságok számára. A folyamatról a NÚSZ Zrt. folyamatosan tájékoztatni fogja ügyfeleit.
A „szennyező fizet” elv alapján a NÚSZ Zrt. célja a tehergépjárművek okozta környezeti terhelés mérséklése Magyarországon. A fejlesztés bevezetésével a jövőben várhatóan csökkenhetnek a kategória-tévesztésből adódó, halmozott bírságolással végződő esetek. A lépés eredményeképpen kevesebb lehet a környezetvédelmi kategóriák bevallásával kapcsolatos visszaélés, így a fuvarozói piac még inkább a tisztességes verseny és a jogkövető magatartás irányába mozdulhat el. Végső soron a fejlesztés a külföldi fuvarozók fokozottabban ellenőrizhetőségének irányába mutat, ami összhangban áll az ágazati érdekképviseletek elvárásaival.
A teljes cikk elolvasható: http://www.nemzetiutdij.hu/articles/article/kibovitett-regisztracios-felulet-a-hu-go-n