Híreink
Le kell venni a rendszámot és el kell venni a forgalmit a helyszínen 2016 február 18-tól!
A FUVOSZ és szakmai partnerei közös rövidtávú eredménye:
"A Kormány 20/2016. (II. 11.) Korm. rendelete a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról
szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról.
A Kormány a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 30. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló
326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KR.) 97. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Az ellenőrző hatósági személy a hatósági engedélyt és jelzést a helyszínen elveszi, ha)
„e) a járművel a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló kormányrendeletben
meghatározott tevékenységi engedély nélkül végeztek személytaxi-szolgáltatást.”
2. §
A KR. 103. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[A járművet a hivatalból indult eljárás során a forgalmi engedély és a hatósági jelzés bevonásával – az f ) pontban és
a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a következő időtartamra kell ideiglenesen a forgalomból kivonni:]
„h) a 97. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltak esetében a kiszabott közigazgatási bírság megfizetéséig, de
legfeljebb a jogsértés miatt indult közigazgatási bírságolási eljárás befejezéséig.”
3. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
Orbán Viktor
s. k.,
miniszterelnök"
A következő elvárt lépések:
- A közúti személyszállítás rendezetlen közreműködőinek szabályozása (Do-to, riksa, tuk-tuk, stb.)
- A fővárosi rendelet 2013-ban beígért áttekíntése és szükséges módosítása.
A FUVOSZ Jogsegélyszolgálatának figyelemfelhívása a minimális törzstökéről.
A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 3:161. § [A törzstőke és a törzsbetét fogalma és mértéke] az alábbiak szerint rendelkezik.
(1) A törzsbetét a tag vagyoni hozzájárulása. A tagok törzsbetétei különböző mértékűek lehetnek; az egyes törzsbetétek mértéke nem lehet kevesebb százezer forintnál.
(2) Minden tagnak egy törzsbetéte lehet.
(3) Ha egy törzsbetét szolgáltatására több személy közösen vállal kötelezettséget, a kötelezettséget vállaló személyeket a törzsbetét szolgáltatásának kötelezettsége egyetemlegesen terheli.
(4) A törzsbetétek összege a törzstőke, amely nem lehet kevesebb hárommillió forintnál.
A 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről a
12. § (1) 2. pont szerint a Ptk. hatálybalépésekor a cégjegyzékbe bejegyzett, gazdasági társaságnak a Ptk. rendelkezéseit korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság és egyesülés esetén 2016. március 15-étől kell alkalmaznia. Tehát ez az időpont a tőkeemelés végső határideje!
Miért fontos ez?
Többen kérdezték a következőket:
1.) Mi történik, ha a kft. törzstőkéjét nem emeli fel az előírt 3millió forintra, mivel nincs rá pénzük?
Volt két év felkészülési idő. Ha még sincs pénz, akkor is a tőkeemelésről a kft. közgyűlésének a döntést meg kell hozni(500 ezerről legalább 3 millióra), és azt be kell vezetni a társasági szerződésbe. A befizetésre a tagok akár egy évnél hosszabb határidőt is kaphatnak, de van egy a lényeges elvárás: amíg a megemelt tőkét nem fizetik be, addig a társaság nem fizethet a tulajdonosoknak osztalékot. Ez azokat érinti, akik a cégükből a jövedelmüket nem havi fizetésként, hanem - a kedvezőbb adózás miatt - osztalékként veszik ki.
2.) Hogyan lehet a törzstőkét felemelni?
A tőkeemelésnek több elfogadható módja is van. A legegyszerűbb, ha magának a társaságnak van annyi pénze, hogy abból meg tudják emelni a tőkét. Erre akkor van lehetőség, ha eredménytartalékban van a szükséges összeg (ez az előző évi nyereségnek az a része, amit nem fizettek ki osztalékként).
Ha a cégben a korábbi évek nyereségéből nincs elég pénz, akkor a tagok további befizetésével, vagy apporttal lehet a tőkét felemelni.
3.) Mit történik avval a kft.-vel amelyik nem emeli fel a törzstőkét?
A törzstőke hiánya azt jelenti, hogy a cég nem jogszerűen működik. A cégbíróság ezért felelősségre vonhatja. Kiszabhat rá pénzbírságot, vagy megindíthatja a törvényességi felügyeleti eljárást is. Ennek vége akár a társaság kényszertörlése is lehet.
A törvényességi felügyeleti eljárás például akkor is megindítható, ha a cég társasági szerződése törvénysértő. Ha nem módosítják a szerződésben rögzített törzstőkét 500 ezerről 3 millió forintra, akkor törvényt sértenek.
4.) Mit tesz a cégbíróság a módosítás elmaradása esetén?
Felügyeleti eljárást indít annak érdekében, hogy az adott kft. törvényes működését kikényszerítse. Előbb csak felszólítja a céget, hogy állítsák helyre a törvényes működést. Ha ez 30 napon belül nem történik meg, akkor már bírságot is kiszabnak. Ennek összege pedig jóval nagyobb is lehet, mint a kötelező tőkeemelés mértéke. Ha megállapítják, hogy a törvénytelen működés a vezető tisztségviselő (ügyvezető) hibájából következett be, akkor ő 100 ezer és 10 millió forint közötti bírsággal is sújtható. A 100 ezer forint a minimális büntetés ebben az esetben. A pénzbírságot ismételten is alkalmazhatják!
Tisztelt cég vezető!
Úgy gondoltuk érdekelt abban, hogy a társasága teljesítse a kötelező tőkeemelést, ha még eddig nem tette meg!
Nem érdemes az "oroszlán bajszát" cibálni!
Az E-útdíj indulása óta több mint két év telt el, de még mindig sok olyan fuvarozó vállalkozó van – ez derült ki a FUVOSZ év elejei kibővített Elnökségi Ülésén - , akik nem tudnak a lehetőségről, nem ismerik az Útdíj Hitelprogram (ÚHP) részleteit és emiatt sokan a működő tőkéjüket kötik le az útdíj számlájukon ahelyett, hogy a vállalkozásuk fejlesztésére fordítanák azt. A segítés szándékával adjuk közre ezt a tájékoztatást.
A jogosultsági feltételeknek megfelelő kis-és középvállalkozások az általuk üzemeltetett, útdíj fizetésre kötelezett gépjárművekre, járművenként maximum 1 millió forintos forgóeszközhitelt (a továbbiakban: Útdíj hitel) igényelhetnek az Útdíj Hitelprogram keretében*.
KIHAGYHATATLAN LEHETŐSÉG
- Segít áthidalni az útdíj fizetés okozta finanszírozási nehézségeket
- Futamideje 1 év
- Kezdő vállalkozások is igényelhetik
- A hitel összege nem függ a vállalkozás árbevételétől vagy bankszámlaforgalmától
- Nem szükséges ingó vagy ingatlanfedezet, ill. magánszemély kezességvállalása
- Gyorsan és egyszerűen igényelhető az ország közel 70 pontján (a FUVOSZ-nál is.)
A nettó kamata jelenleg csupán 2,85% /év (1 havi BUBOR + 1,5%/év)**,
*A tájékoztatás nem teljes körű és nem minősül ajánlatnak. Az Útdíj Hitellel kapcsolatos részletes rendelkezéseket a KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. Üzletszabályzata és az Útdíj Hitelprogram Általános Szerződési Feltételek (továbbiakban: ÁSZF) dokumentuma, míg a kondíciókat az ÁSZF 2. számú mellékletét képező Hirdetmény tartalmazza, amely dokumentumok hatályos változata a www.kavoszvf.hu oldalon található meg. A KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. belső szabályai és mérlegelése alapján jogosult a hitelkérelem elutasítására vagy a pozitív hiteldöntés meghozatalára. A hitelszerződés megkötésére pozitív hiteldöntés esetén kerülhet sor.
** A nettó kamat az állami kamattámogatással csökkentett, ügyfél által ténylegesesen fizetendő kamat mértékét jelenti, amely jelen tájékoztató készítésekor, a 2015. december 31-én érvényes 1 havi BUBOR=1,35% alapul vételével került meghatározásra.
Elérhetőség, információ: www.kavoszvf.hu
06 1 302 0866
info@kavoszvf.hu
fuvosz@fuvosz.com
06 1 425 2078
Behajtási tilalom a 86.sz. Rédics – Szombathely – Mosonmagyaróvár főút Csorna átkelési szakaszán
A Magyar Közút Nonprofit Zrt. Győr-Moson-Sopron megyei Igazgatósága Forgalomtechnikai és kezelői osztályától kaptuk.
Tájékoztatjuk, döntés született, hogy a 86.sz. Rédics – Szombathely – Mosonmagyaróvár főút Csorna átkelési szakaszán a 151+600 – 152+950 km szelvények között 20t megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsival behajtani tilos, Kivéve áruszállítás korlátozás kerül elrendelésre.
A behajtási tilalom az M86.sz. gyorsforgalmi út Csorna várost elkerülő szakaszának igénybevételével iktatható ki.
Az elrendelt korlátozás előjelzése az M86. sz. gyorsforgalmi út – 86.sz. főút Északi, ill. a Déli körforgalmi csomópontjaiban is megtörténik.
A táblázási munkákra ütemezésünk szerint 2016. február első napjaiban kerül sor.
Kérjük, értesítsék tagszervezeteiket, hogy a gépjárművezetőik az említett csomópontokban az előjelző táblákat fokozottan figyeljék, és a hatályos forgalmi rend szerint közlekedjenek!
A 85.sz. Győr – Nagycenk főút nehéz-tehergépjármű közlekedését a forgalmi rend fenti módosítása nem érinti.
Az üzemanyagok ára 2014 elejéhez képest a gázolajnál 110 Ft/l, a 95-ös benzinnél 85 Ft/ literrel csökkent.
Visszatérő és logikusnak tűnő kérdés, hogy akkor miért nem csökken arányosan a fuvarozás, személyszállítás díja a közúton?
Mivel a költségek vállalkozásonként, megbízásonként és azokon belül járművenként is eltérőek, ezért a teljesség igénye nélkül néhány okot felsorolunk az alábbiakban, jelezve azt is, hogy a szabadáras tevékenység árait a piac (kereslet - kínálat) diktálja.
- A prognozisok tartós változást jeleznek, de a tapasztalat eddig a hektikus változásokat mutatta.
- A korábbi évek (2008 - 2014) veszteségeit - elsősorban a belföldi fuvarozókét - egy -két év alatt nem lehet pótólni.
- Az e-útdíjat még mindíg nem lehetett teljesen áthárítani a fuvaroztatóra, kigazdálkodása csak az eredmény terhére lehetséges.
- Az eszközök, ezek közül is kiemelten a félpótkocsik biztosítása megtöbbszöröződött.
- Az élőmunka (gépkocsivezető) bérezése a munkaerőhiány miatt jelentősen nő.
- A járműcsere (korszerűsítés), a fejlesztés tartalékképzést igényel.
- Végül de nem utólsósorban a visszaigényelhető jövedékiadó mértéke csökkent.
(Ez utóbbiról - bár már tavaly hírt adtunk - most megismételjük a tájékoztatást.)
"Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvény jövedéki eljárásokat érintő rendelkezéseiről (a továbbiakban: Módtv.).
A Módtv. módosította a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) egyes rendelkezéseit, illetve az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) módosításával számos olyan új rendelkezést tartalmaz, amely a jövedéki eljárásokat is érinti.
Tekintettel a fentiekre a jogkövetés és a joggyakorlás megkönnyítése érdekében az alábbiakra kívánjuk felhívni a figyelmet:
A kereskedelmi gázolaj felhasználásához kapcsolódó adókedvezmény mértékének csökkenése
2016. január 1-jétől a Jöt. 57/C. § (1) bekezdése szerinti kereskedelmi gázolaj felhasználásához kapcsolódó adókedvezmény mértéke csökken, így a korábbi 11 Ft helyett literenként 7 Ft igényelhető vissza.
A literenként visszaigényelhető jövedéki adótartalom összegét érintően a kereskedelmi gázolaj vásárlásának, illetve telephelyen való tankolásának időpontjában hatályos rendelkezést kell irányadónak tekinteni.
Fentiek alapján a visszaigénylésre jogosult a 2015. évben történt felhasználása után a 2016. január 20. napjától benyújtható éves, negyedéves, havi bevallásában a visszaigényelhető összeget literenként 11 Ft jövedéki adótartalommal állapíthatja meg.
A Jöt. 57/C. § (1) bekezdés 2016. január 1-jétől hatályos rendelkezését, azaz a literenként 7 Ft jövedéki adó visszaigénylését, azokban az esetekben kell alkalmazni, amelyekben a visszaigénylési jog 2016. január 1. napján vagy azt követően keletkezik."
Forrás:2015. évi Magyar Közlöny 183.szám.
